Follow us on:

Home

Inkscape tutorial: Haladó

bulia byak, buliabyak@users.sf.net és josh andler, scislac@users.sf.net

Ebben a részben szóba kerül a másolás és beillesztés, a szabadkézi vonalak és Bézier-görbék rajzolása, az útvonalak kezelése, a logikai műveletek, a peremeltolás, az egyszerűsítés és a szövegfeldolgozás.

A Ctrl+nyíl billentyű, az egérgörgő vagy az egér középső gombja segít a lapozásban. Ha az objektumkészítés alapjairól, a kijelölésről vagy az átalakításról szeretne olvasni, javasoljuk a Segítség > Ismertetők menüből a Bevezetést.

Beillesztési módszerek

A másolt (Ctrl+C) vagy kivágott (Ctrl+X) objektumokat a szokásos Beillesztés paranccsal (Ctrl+V) az egérkurzor alá illesztheti be, vagy középre, ha a kurzor a rajzterületen kívül van. A vágólapon levő objektum emlékszik az eredeti pozíciójára is, ahonnan másolta, és a Beillesztés a megfelelő helyre paranccsal (Ctrl+Alt+V) oda is be lehet illeszteni.

Arra is lehetősége van, hogy a Stílus beillesztése paranccsal (Shift+Ctrl+V) a vágólapon levő (első) objektum stílusát állítsa be az éppen kijelölt objektumra. Az így beillesztett „stílus” magába foglalja a kitöltés-, a körvonal- és a betűbeállításokat, de a formát, a méretet vagy az alakzatfüggő beállításokat, mint például egy csillag ágainak a száma, nem.

A Méret beillesztése parancsokkal a kijelölés megfelelő méretét a vágólapon levő objektumokéhoz igazíthatja. A következő lehetőségek közül választhat: Méret beillesztése, Szélesség beillesztése, Magasság beillesztése, Méret beillesztése egyenként, Szélesség beillesztése egyenként, Magasság beillesztése egyenként.

A Méret beillesztése az egész kijelölés méretét igazítja a vágólapon levő objektumok teljes méretéhez. A Szélesség beillesztése vagy Magasság beillesztése az egész kijelölés szélességét vagy magasságát igazítja a vágólapi objektumokéhoz. Ezek a parancsok figyelembe veszik a Kijelölő eszköz Eszközvezérlősávjának méretarányt zároló beállítását (a Sz és a M között találja), így ha ez a zárolás be van kapcsolva, akkor a kijelölt objektum a másik dimenzióban is arányosan méreteződik; egyébként pedig változatlan marad. Az „egyenként” parancsok a fentiekhez hasonlóan működnek, kivéve hogy minden kijelölt objektum külön-külön igazodik a vágólapon levő mérethez vagy szélességhez vagy magassághoz.

A vágólapot az egész rendszer eléri – objektumokat nem csak különböző Inkscape-példányok között lehet másolni, hanem az Inkscape és más alkalmazások között is (feltéve, hogy a kérdéses alkalmazás képes SVG-t fogadni a vágólapról).

Szabadkézi és szabályos útvonalak rajzolása

Tetszőleges vonalakat legegyszerűbben a Ceruza (szabadkézi) eszközzel (F6) lehet rajzolni:

An example image

Szabályosabb vonalak a Toll (Bézier) eszközzel (Shift+F6) rajzolhatók:

An example image

A Toll eszközzel minden kattintás egy hegyes, vezérlőelemek nélküli csomópontot hoz létre, így az egymás utáni kattintásokkal egy egyenes szakaszokból álló vonal rajzolható. A kattintás és húzás egy íves Bézier-csomópontot hoz létre két, egy egyenesre eső, átellenes vezérlőelemmel. Ha a vezérlőelem kihúzásakor nyomva tartja a Shift billentyűt, akkor lehetősége van csak az egyik vezérlőt forgatni, míg a másik a helyén marad. A Ctrl szokás szerint kényszeríti az aktuális vonalszakasz vagy a hozzá tartozó vezérlő mozgásának 15°-os lépésközét. Egy vonal rajzolásakor azt befejezni az Enter, törölni pedig az Esc billentyűvel lehet. Egy még befejezetlen vonal utolsó szakasza a Backspace billentyűvel törölhető.

Egy kijelölt szabadkézi vonal vagy Bézier-görbe két végén kicsi, négyzet alakú horgonyokat láthat. Ezek lehetővé teszik a vonal folytatását (valamelyik horgonytól kezdve) vagy lezárását (a két horgony összekötése révén).

Útvonalak szerkesztése

Az alakzateszközök alakzataival szemben a Ceruza és a Toll eszköz útvonalakat hoz létre. Az útvonal egyenes szakaszokból és Bézier-görbékből állhat, és a többi Inkscape-objektumhoz hasonlóan tetszőleges kitöltése és körvonala lehet. Viszont az alakzatokkal ellentétben az útvonal (nem előre meghatározott fogantyúkkal, hanem) a szabadon mozgatható csomópontjaival vagy egy szakaszának közvetlen mozgatásával szerkeszthető. Jelölje ki az alábbi útvonalat, majd váltson a Csomópont eszközre (F2):

An example image

Néhány négyzet alakú csomópontot láthat az útvonalon. Ezek a csomópontok kijelölhetők kattintással, Shift+kattintással vagy körberajzolással – akárcsak az objektumok a Kijelölő eszközzel. Két csomópont a köztük levő útvonalra kattintva automatikusan kijelölhető. A kijelölt csomópontokat eltérő színnel jelzi a program, és ilyenkor megjelennek a hozzájuk tartozó csomópont-vezérlőelemek is – egy vagy két kör alakú fogantyú, melyeket egyenes vonal köt össze a csomópontjukkal. A ! billentyű megfordítja az aktuális al-útvonalakon (vagyis az olyan al-útvonalakon, melyeken legalább egy csomópont ki van jelölve) levő csomópontok kijelöltségét; az Alt+! az egész útvonalon teszi ugyanezt.

Az útvonalak a csomópontjaik, a csomópont-vezérlőelemeik, illetve egy szakaszuk húzásával módosíthatók. (Próbálja ki ezeket a fenti útvonalon.) A Ctrl a szokásos módon a mozgatás irányának vagy a forgatás szögének kényszerítésére való. A nyíl billentyűk, a Tab, [, ], < és a > billentyűk és ezek módosítói ugyanúgy működnek, mint a Kijelölő eszköznél, csak objektumok helyett csomópontokra hatnak. Egy útvonal tetszőleges pontján dupla kattintással vagy Ctrl+Alt+kattintással új csomópont hozható létre.

A csomópontok a Del billentyűvel vagy Ctrl+Alt+kattintással törölhetők. Egy csomópont törlésekor az útvonal igyekszik megtartani az eredeti alakját – a szomszédos csomópontok vezérlőinek megfelelő helyzetbe mozgatásával. Ha ezt nem szeretné, akkor a Ctrl+Del kombinációval törölje a csomópontot. Lehetőség van egy kijelölt csomópont megduplázására (Shift+D) is. Egy útvonal kettészakítható (Shift+B) egy kijelölt csomópontnál, illetve két útvonal egyesíthető (Shift+J) két kijelölt végponti csomópontnál.

A csomópont típusa lehet csúcs (Shift+C), ekkor a két vezérlőelem egymástól függetlenül bármilyen szögben elhelyezkedhet; íves (Shift+S), ekkor a két vezérlőelem és a csomópont mindig egy egyenesre esik; szimmetrikus (Shift+Y), ez a csúcs típushoz hasonló, de itt a vezérlőelemek csomóponttól mért távolsága mindig egyenlő. Mikor egy csomópont típusát megváltoztatja, a két vezérlőelem közül az egyik helyzetét megőrizheti úgy, hogy felette tartja az egeret. Ily módon a másik vezérlő fog az új csomóponttípusnak megfelelően ehhez igazodni.

A csomópont-vezérlőelemek teljesen visszahúzhatók a rajtuk való Ctrl+kattintással. Ha két szomszédos csomópont vezérlői vissza vannak húzva, akkor a köztük levő útvonalszakasz egyenes. A visszahúzott vezérlők Shift+húzással mozgathatók el a csomóponttól.

Al-útvonalak és kombinálás

Egy útvonalobjektum több al-útvonalból is állhat. Az al-útvonal egymással összekötött csomópontok sorozatát jelenti. (Ezért az egynél több al-útvonalból álló útvonalnak soha sincs minden csomópontja összekötve egymással.) Lent, a bal oldalon egy három al-útvonalból álló útvonal, míg a jobb oldalon három ugyanilyen al-útvonal mint három, egymástól független útvonalobjektum látható:

An example image

Az összetett útvonal nem ugyanaz, mint a csoport, hanem önálló objektum, csak egészként lehet kijelölni. Ha a fenti, bal oldali objektumot kijelöli, akkor a Csomópont eszközre váltva mindhárom al-útvonal csomópontjai láthatóvá válnak. A jobb oldalon viszont egyidejűleg csak az egyik útvonal szerkeszthető.

Lehetőség van útvonalak Összevonására (Ctrl+K) és összevont útvonalak Szétbontására (Shift+Ctrl+K) is. Próbálja ki ezeket a parancsokat a fenti példákon. Mivel egy objektumnak csak egyféle kitöltése és körvonala lehet, útvonalak összevonásakor az új objektum az összevonásban szereplő első (a z tengelyen legalsó) objektum stílusát örökli.

Egymást részben fedő, kitöltéssel bíró útvonalak összevonásakor a fedésben levő területeken rendszerint eltűnik a kitöltés:

An example image

Ez a legegyszerűbb módja lyukas objektumok készítésének. További hasznos, útvonalakkal kapcsolatos parancsokról a később következő „Logikai műveletek” című fejezetben olvashat.

Útvonallá alakítás

Bármely alakzat vagy szövegobjektum útvonallá alakítható (Shift+Ctrl+C). Ez a művelet nem változtat semmit az objektum megjelenésén, de megszüntet minden, az adott objektumtípushoz tartozó adottságot (vagyis például egy téglalapot ezután nem lehet a sarkainál lekerekíteni, egy szöveget szerkeszteni); viszont a csomópontjaival módosíthatóvá válik. Íme két csillag – a bal oldalon egy alakzat, a jobb oldalon egy útvonallá alakított objektum. Váltson a Csomópont eszközre, és hasonlítsa össze, hogy a két objektum miként szerkeszthető:

An example image

Ráadásul bármely objektum körvonala útvonallá alakítható. Lent az első objektum az eredeti útvonal (kitöltés nélküli, fekete körvonallal), a második pedig a Körvonal átalakítása útvonallá parancs eredményét mutatja (fekete kitöltéssel, körvonal nélkül):

An example image

Logikai műveletek

Az Útvonal menü ezen parancsai lehetővé teszik két vagy több objektum kombinálását logikai műveletekkel:

An example image

A parancsok billentyűkombinációi a műveletek számtani megfelelőire utalnak (az unió az összeadásnak, a különbség a kivonásnak felel meg stb.). A Különbség és a Kizárás parancs csak két kijelölt objektummal hajtható végre; a többi műveletnél tetszőleges az objektumok száma. Az eredmény mindig a legalsó objektum stílusát örökli.

A Kizárás és az Összevonás látszólag ugyanolyan eredményt ad, de abban különböznek, hogy a Kizárás az eredeti útvonalak metszéspontjainál külön csomópontokat hoz létre. A Felosztás abban különbözik az Útvonal elvágása parancstól, hogy míg az előbbi az egész alsó objektumot elvágja a felső körvonalával, addig az utóbbi az alsó objektum körvonalát vágja el, és megszüntet minden kitöltést (így kitöltés nélküli körvonalak feldarabolására alkalmas).

Zsugorítás és nyújtás

Az Inkscape-ben nemcsak átméretezéssel lehet zsugorítani és nyújtani, hanem egy objektum útvonalának peremeltolásával is, azaz elmozdítva merőlegesen az útvonal minden pontjában. A megfelelő parancsok a Zsugorítás (Ctrl+() és a Nyújtás (Ctrl+)). Az alábbi rajzon az eredeti útvonal (piros) mellett néhány, abból zsugorítással vagy nyújtással kapott útvonal látható.

An example image

A Zsugorítás és a Nyújtás parancs útvonalat eredményez (vagyis az eredeti objektumot útvonallá alakítja, ha az nem az volna). Sokszor megfelelőbb lehet a Dinamikus perem (Ctrl+J), mely egy mozgatható (az alakzatokéhoz hasonló) fogantyúval rendelkező objektumot hoz létre, s ezzel a fogantyúval szabályozható a peremeltolás mértéke. Hogy jobban érthető legyen, jelölje ki az alábbi objektumot, majd a Csomópont eszközzel próbálja mozgatni a fogantyút:

An example image

Egy ilyen peremobjektum mindig emlékszik az eredeti útvonalra, így az nem fog „romlani”, miközben Ön újra és újra változtatja a peremeltolás mértékét. Ha már nincs szükség további módosításra, a peremobjektum bármikor útvonallá alakítható.

Még kényelmesebben használható a kapcsolt perem. Ez a dinamikus változathoz hasonló, de egy másik útvonalhoz van kapcsolva, mely eközben szerkeszthető marad. Egy útvonalhoz tetszőleges számú kapcsolt perem tartozhat. Az alábbi rajzon a piros az eredeti útvonal, melyhez egy fekete körvonalas, kitöltés nélküli és egy fekete kitöltéses, körvonal nélküli peremobjektum van kapcsolva.

Jelölje ki a piros objektumot, és módosítsa a csomópontjait; figyelje a hatást a két kapcsolt peremen. Aztán jelölje ki valamelyik peremet, és a fogantyújával változtassa az eltérés mértékét. Végül figyelje meg, hogy az eredeti objektum mozgatása vagy átalakítása hogyan mozgatja a kapcsolt objektumokat, és hogyan tudja szabadon mozgatni vagy átalakítani a kapcsolt objektumokat anélkül, hogy elveszítenék kapcsolatukat az eredetivel.

An example image

Egyszerűsítés

Az Egyszerűsítés (Ctrl+L) parancs oly módon csökkenti az útvonalakon levő csomópontok számát, hogy mindeközben az útvonal alakja majdnem változatlan marad. Hasznos például a Ceruza eszközzel rajzolt útvonalakhoz, mivel ez az eszköz hajlamos a szükségesnél több csomópontot létrehozni. Az alábbi rajzok közül a bal oldali egy szabadkézi útvonal, a jobb oldali ennek egy másolata, amelyet egyszerűsítettünk. Az eredeti útvonalon 28 csomópont van, az egyszerűsítetten 17 (ami sokkal könnyebbé teszi a további szerkesztését a Csomópont eszközzel), és láthatóan egyenletesebb is.

An example image

Az egyszerűsítés mértéke (amit küszöbnek hívunk) függ a kijelölés méretétől. Így ha az útvonal mellett a kijelölés néhány nagyobb objektumot is tartalmaz, az egyszerűsítés erőteljesebb lesz, mint ha csak az útvonal lenne kijelölve. Ezenfelül az Egyszerűsítés parancs gyorsuló, ami annyit tesz, hogy ha gyors egymásutánban nyomja le néhányszor a Ctrl+L billentyűket (a lenyomások fél másodpercen belül követik egymást), a küszöb minden lenyomásra növekszik. (Egy szünet után következő újabb Egyszerűsítés parancs már újra az alapértelmezett küszöbértékre áll vissza.) A megfelelő mértékű egyszerűsítés mindig könnyedén elérhető a gyorsulás által.

A szabadkézi rajzok simítása mellett kreatív hatások elérésére is alkalmas az Egyszerűsítés. Egy rideg, geometrikus forma gyakran lazábbá, életszerűbbé tehető egyszerűsítéssel – az éles kiugrások lágyítása és a természetes torzítások néha elegáns, néha egyszerűen csak különös hatást keltenek. Példaként álljon itt egy clipart, amely sokkal tetszetősebb Egyszerűsítés után:

An example image

Szövegek kezelése

Az Inkscape alkalmas hosszabb, összetett szövegek készítésére, mindamellett kisebb szövegobjektumokhoz – mint például a címfeliratok, logók, diagramfeliratok, képaláírások stb. – szintén nagyon jól használható. Ez a rész bemutatja az Inkscape szövegkezelő képességeinek az alapjait.

Egy szövegobjektum létrehozása mindössze abból áll, hogy kiválasztja a Szöveg eszközt (F8), valahol a dokumentumba kattint, majd begépeli a szöveget. A betűcsalád, ‑stílus, ‑méret és az igazítás beállítása a Szöveg és betűtípus párbeszédablakban (Shift+Ctrl+T) végezhető el. Egy szövegbeviteli mezőt tartalmazó lap is van ebben az ablakban, ahol a szövegobjektumot szerkeszteni lehet – bizonyos esetekben ez alkalmasabb a kijelölt szövegobjektum módosítására, mint a rajzvászon (főleg azért, mert ez a lap biztosítja a gépelés közbeni helyesírás-ellenőrzést).

A Szöveg eszközzel a többi eszközhöz hasonlóan ki lehet jelölni a neki megfelelő objektumtípust – jelen esetben a szöveg típusút –, így egy már létező szövegre kattintva az kijelölhető, és a szövegkurzor elhelyezhető benne (akár ebben bekezdésben is).

Az egyik leggyakoribb szövegszerkesztő művelet a betűk és a sorok közének igazítása. Mint általában, az Inkscape ezekhez a műveletekhez is kínál billentyűkombinációkat. Szöveg szerkesztése közben az Alt+< és az Alt+> az aktuális sorban úgy változtatja a betűközt, hogy a sor teljes hossza 1 pixellel változzon az aktuális nagyítás mellett (mint a Kijelölő eszköz esetében, ahol ugyanezek a billentyűk a pixelméretű átméretezésre használatosak). Általában az alapértelmezettnél nagyobb betűméret az alapértelmezettnél kicsit nagyobb összehúzást enged meg. Íme egy példa:

An example image

A szorosabbá tett változat egy kicsivel jobban mutat, de így sem tökéletes: a betűk közti távolság nem egyenletes, például az „a” és a „t” között túl nagy, a „t” és az „i” között túl kicsi a távolság. Az ilyen alávágási hiba (különösen nagyobb betűméretnél feltűnő) mértéke a rosszabb minőségű betűkészleteknél számottevőbb; de a legtöbb szövegnél bármely betűkészlet esetében találhat olyan betűpárokat, ahol javít az eredményen a kézi alávágás.

Az Inkscape-ben ezeket a kézi alávágásokat igazán könnyű megvalósítani. Csak vigye a szövegkurzort azon két betű közé, ahol a betűközt igazítani szeretné, majd az Alt+nyíl billentyűkkel mozgathatja a kurzortól jobbra levő betűket. Itt látható az előző címfelirat, ezúttal azonban kézi alávágást alkalmaztunk, hogy a betűközök egyformának tűnjenek:

An example image

Azontúl, hogy az Alt+Jobbra és az Alt+Balra vízszintesen igazít, az Alt+Fel és az Alt+Le billentyűkkel függőleges irányba is mozgathatók a betűk:

An example image

Természetesen a szöveg is útvonallá alakítható (Shift+Ctrl+C), és így a betűket úgy mozgathatja, ahogy az útvonalakat szokás. Mindamellett sokkal jobb a szöveget szövegobjektumnak megtartani – így megmarad szerkeszthetőnek, kipróbálhat rá többféle betűkészletet a kézi alávágások eltávolítása nélkül, és mentéskor kevesebb helyet is igényel. Egyetlen hátránya a „szöveg mint szöveg” megközelítésnek, hogy az eredeti betűkészletnek minden olyan rendszeren rendelkezésre kell állnia, ahol az SVG-dokumentumot meg szeretné nyitni.

A betűközök igazításához hasonlóan a sorok közötti távolság is változtatható egy többsoros szövegobjektumban. A sorköz csökkentésére vagy növelésére próbálja ki a Ctrl+Alt+< vagy a Ctrl+Alt+> billentyűket ezen dokumentum bármely bekezdésén. Ezekkel a parancsokkal a bekezdés teljes magassága az aktuális nagyítás szerinti 1 pixelenként igazítható. Akárcsak a Kijelölő eszköz esetében, a Shift nyomva tartása mellett bármely betű- vagy sorközigazító billentyűparancs tízszeres hatással működik.

Az XML-szerkesztő

A végsőkig használható ki az Inkscape minden tudása az XML-szerkesztővel (Shift+Ctrl+X), melyben a dokumentum teljes XML-szerkezete láthatóvá válik, mindig az aktuális állapotot tükrözve. Egy rajz szerkesztése közben megfigyelhető, ahogy az XML-szerkezet ezzel összhangban változik. Sőt, az XML-szerkesztőben is módosíthatja bármelyik szöveget, elemet vagy tulajdonságot, és rögtön láthatja a vásznon az eredményt. Ez az elképzelhető legjobb útja az SVG interaktív megismerésének, és arra is lehetőséget ad, hogy olyan módosításokat végezzen a rajzon, amilyenekre a szokásos szerkesztőeszközök nem képesek.

Zárszó

Ez az ismertető csak egy kis részét mutatta be az Inkscape képességeinek. Reméljük, hogy hasznosnak találta. Ne féljen kísérletezni, és megosztani az alkotásait másokkal. Látogasson el a www.inkscape.org címre, ahol további információkat és a program legutóbbi verzióját is megtalálja, továbbá segítséget kaphat a felhasználói és a fejlesztői közösségtől.